(a latinokn�l Mars), Zeus �s H�ra fia, a g�r�g�k �ld�kl� harci istene. A csatazajban, fegyverforgatva �rzi j�l mag�t s r�me a seregeknek. Istenek �s emberek gy�l�lik, f�k�p Pallas Ath�n�, a sz�m�t�, esz�lyes harci istenn�, ki �t a csat�ban rendszerint fel�lmulja. A tr�jai h�bor�ban most a g�r�g�ket, majd a tr�jaiakat seg�ti, de kiv�lt az ut�bbiakat. Ath�n� segedelm�vel megsebes�ti �t Diom�d�s �gy, hogy «A. felord�t, ak�r 10,000 ember s fekete felh�k�nt az Olymposra sz�guld». Ilyennek festi �t Hom�ros, s a k�s�bbi ir�kn�l f�ljegyzett mond�k is meg�rzik e von�sait. Szembesz�ll H�rakl�ssel is; ki fi�t Kyknost Tessz�li�ban fegyveres viadalban meg�lte, de Ath�n� ez alkalommal is megsebes�tteti �t a g�r�g�k nemzeti h�rosz�val. Mid�n le�ny a Penthesileia hal�l�t Achilleuson megbosszulni akarja, Zeus �t vill�m�val h�k�lteti vissza. S keservesen b�ntetik elbizakodotts�g�t, Ad�nisra val� f�lt�kenys�g�t az Al�ad�k (l. o.). A kardcs�rtet� istent csak egy l�lek szereti, Aphrodite. Ez mint H�phaistos feles�ge ink�bb bomol a d�lceg katona, mint a s�ntik�l� f�rje kormos �lel�se ut�n. De H�phaistos megtudv�n egy alkalommal a mindent l�t� H�liost�l, hogy Aphrodit� �t huzamosabb ideig megcsalja, finom h�l�t k�sz�t, mellyel a szerelmes p�rt egy k�nyes helyzet�ben �gy k�r�lfonja, hogy azok meg sem moccanhatnak. Az egybesereglett halhatatlanok l�tt�n v�gre Poseid�n k�r�seinek engedve feloldja k�tel�keiket. A. �s Aphrodit� fiaik�nt Er�s �s Anter�s (szerelem �s viszonszerelem), Phobos �s Deimos (f�lelem �s borzad�ly), Priapos eml�ttetnek. Fia neki m�g Meleagros, Askalaphos �s lalmenos, Phlegyas stb., le�nyai az amaz�nok; s fia n�ki az eposzk�lt�kn�l �ltal�ban minden elsz�ntabb, vakmer� harcos. Lak�helye a szeles Tr�cia, melynek h�bor�szeret� t�rzsei �sid�kt�l fogva egy A.-hez hasonl� hadi istent tiszteltek. R�gi kultuszhelye volt T�b�ban, hova Tr�ci�b�l v�ndorolt be tiszt�lete, s honnan G�r�gorsz�g egy�b helyeire is elterjedt, b�r soha oly m�rt�kben, mint pl. a Herm�s- v. Ath�n�-tisztelet, eltekintve eg�szen az Apoll�n- �s Dionysos im�d�st�l. Eredetileg mindenesetre a l�gbeli megr�zk�dtat�sok istene volt. Jelk�pe volt a l�ndzsa �s az �g� f�klya, szent �llatjai a kutya �s az �lyv. A n�v az air� g�r�g ige gy�k�vel hozand� kapcsolatba. mely ige jelent�se: �ld�kl�k. A.-t a latinokn�l l. Mars alatt.